Csalog Zsolt (1935, Szekszárd – 1997, Budapest) radikálisan újat hozott a magyar próza történetében. Szemlélete, műfajteremtő ereje, a szegények országára figyelő kutatói és írói programja a legjelentősebb alkotók közé emelte a huszadik század utolsó harmadában. A Palatinus Kiadó tervbe vette a Csalog-életmű legfontosabb darabjainak sorozat-szerű kiadását. Az indító kötet, A tengert akartam látni először 1981-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál, Mátis Lívia szerkesztésében. Jelentősége egyrészt abban áll, hogy szociografikus hitelű, tárgyias információival túllépett az úgynevezett munkásirodalom kliséin, a hazugságáradat után hírt hozott a valóság mélyrétegeiből, másrészt rátalált az interjúformát szépirodalmi elbeszéléssé alakító alkotásmódra. E két erény ma is élő és erős, hiszen a négy munkásember monológja nemcsak az elsüllyedt kádári világról hoz tudósítást, hanem széles társadalmi rétegek máig is változatlan gondolkodásáról, szokásairól – és máig változatlan kiszolgáltatottságáról – számol be. Ugyanakkor az egyes sorsok rajza szívszorító olvasmány minden időben – ahogy Victor Hugo kényszermunkásairól is mindig újult kíváncsisággal olvasunk, kortól függetlenül.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: