ÉNEKES Beáta: A vágyak balladájaVan-e kiút abból az eszménytelenségből, amit a „fura világ, a kivételezettek szentélye” jelent? Van kiút – mondja Énekes Beáta –, éspedig a tisztaság, a remény ösvénye ez. „A gyermeki létből a felnőttbe növő lélek / Állandó kutatása e világ meglelése” – vallja ugyancsak ő, akinek szavaiban nemcsak hihetünk, de meg is kapaszkodhatunk. A lélek csak akkor teljesedhet ki, ha önmagát keresi, ha szeretni és adni képes, önzetlenül, abban a tudatban, hogy nem vár viszonzást. Énekes Beáta számára a megpróbáltatásokból nyert hit sokkal értékesebb, mint az a talmi csillogás, amivel a világ néha elkápráztat. Legmélyebb, legtisztább énünket szólaltatja meg verseiben, egyben arra is kér, hogy mi is megszólítsuk önmagunkat. Közvetíthet-e ennél értékesebb gondolatot korunk eszmei zűrzavarában? És mindezt a megértés és a szeretet nyelvén teszi, mindannyiunk vágyait szólaltatva meg első kötetében.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: