AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELME ÉS A KULTÚRNÉPEK VILÁGNÉZETEI

Rudolf Steiner életművében különleges helyet foglalnak el az 1922-24-es évek ún. munkáselőadásai, melyeket a dornachi (Svájc) Goetheanumot (az Antropozófiai Társaság székhelyét) építő érdeklődő, de semmiféle antropozófiai előképzettséggel nem rendelkező dolgozóknak tartott. A munkásokkal folytatott kötetlen beszélgetés nőtte ki magát rendszeres előadásokká, s ezeknek az alkalmaknak több mint érdekes jelleget ad, hogy egyszerű emberek számára is érthetően, szemléletesen kellett elmagyarázni bonyolult összefüggéseket. A szöveg magán hordozza az élőbeszéd jegyeit, hiszen spontán módon alakul a tematika is, aszerint, miről kérdezik az előadót a sokszor név szerint is említett kérdezők. A nyolckötetnyi, összesen száztizenhárom előadásra rúgó sorozat utolsó előtti darabjában az emberiség történelme során felmerült, meghatározó kultúrák világszemléletét, a nagy civilizációk gondolati felépítményét fordítja le a hétköznapok sodrában élő emberek nyelvére

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: