KONTRA-PÁRTI!

Az ultiban, ugye, vannak hívók, akik felveszik a lapot és színt mondanak: zöldet, pirosat, ritkán esetleg nemzetiszínűt. Aztán bejelentik a negyven-százat vagy a durchmarsot – egyben igényüket az asztalon heverő pénzre.Igen ám, de a hívó sincs egyedül, még ketten ülnek ott, akik be akarják seperni a tétként feltett forintjukat, lehetőleg minél többet, szándékukat hangos „kontra” szóval jelzik.- Kontra parti! – aztán dönt a tudás, az érzék, a szerencse.Így ülnek most egymással szemben a magyar politikai pártok, a különbség legfeljebb annyi, hogy a pénz nem közvetlen formában cserél gazdát, hanem később, miniszteri, képviselői, polgármesteri és más, hasonló állások kapcsán.Tapasztalt „zsugások” ülnek most az asztal mellett, bedobnak minden létező trükköt: a renonszoktól, az ütések hamis elszámolásáig, megpróbálják pirosról észrevétlenül zöldre váltani az adut. Gyakran sikerül is nekik a svindli. Senki nem szól érte, mindannyian éltek már minden létező csellel. Felháborodni csak akkor szoktak, ha valaki észreveszi a csalásokat, odaköp az asztal közepére és azt mondja:- Kontra párti! Kontra minden pártnak – ez már vérre, sőt bérre megy, ezért tűrhetetlen és megengedhetetlen.És – ne vegyék dicsekvésnek, mert csak a magam sorsának elrontását, teljes kiközösítést értem el vele – de én már a legelején bemondtam a „kontra párti”-t. Nyolcvannál több könyvben okádtam ki undoromat minden párt iránt.Legkeményebben az aforizmáimban sikerült így, most hogy a 75-ik születésnapomra felajánlottam, hogy egy kötettel üzenhetek az olvasóknak, ezekből válogattam össze egy csokorra valót. Addig is:- Kontra párti! – üdvözlettel.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: