A BELSŐ TÓ

\"Egy száguldó mentőautóban leszíjazva lenni: mozgás és mozdulatlanság egyetlen képben. Nem látjuk, hova tartunk, csak a múltat, amely elől menekülnénk – akár a halálba is. Mi mozgunk-e egyáltalán vagy csak mozgatnak minket? Debreceni Boglárka új regénye Csáth és főképpen Hajnóczy világa felé száguld, test és lélek kiszolgáltatottságának drámai tapasztalata felé, miközben a regény mindkét idősíkján egy-egy pusztulófélben lévő kultúra romjai tűnnek föl előttünk, nem csak vallomásos őszinteséggel, de – mindenek előtt – tűpontos megfigyelésekkel. Naturalisztikus lélektani regény, nevelődésregény, családregény és szociográfia ez egyben: borozók, SZTK-rendelők, még a szagokat is érezzük. És persze traumák elfedésének legfőbb színtere, az elmegyógyintézet: cinikus és/vagy szadista orvosokkal, ápolókkal, öntudatlanra szedált ápoltakkal. A romokból azonban végül egy hazug és romlott kultúra áldozatainak emlékműve rajzolódik ki, minden pátosz nélkül, gyakran humorral, de mindig az elesett, kiszolgáltatott fél érdekeit képviselve.\" Mészáros Márton

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: