A GRÁNÁTALMA ÍZE

Ha egy regényre az olvasása után úgy gondolunk, mint személyesen megélt élményre, akkor máris elmondhatjuk, hogy maradandó érték. Ughy Szabina könyve most lát napvilágot, de volt szerencsém már jóval előbb kéziratban elolvasni. Azóta bennem él. Színekre, hangokra, napfényes olasz tájra, kávéházi beszélgetésre, hajnalban nyitó bárokra, emberi arcokra, szerelemre és barátságra emlékszem, hangulatos utazásra, gondterhelt hazatérésre, gyermeki aggodalomra a súlyosan beteg anyáért, és a nehezen meghozható döntésre, hogy hol lehet, kell élni. Manapság ez a dilemma sok fiatalban felmerül. De a könyv mégsem csak erre épül. Többről van szó, a helykeresésről az Ember Földjén. Az itthon, a haza szent és örök, mint az anya. De nem miénk-e természet szerint az egész? Nem jogos-e egy más tájék szerelmi vonzását elfogadni? Benn van ebben a könyvben a XXI. század életérzése, de azt nekünk kell belőle kifejteni. Az író csak elmond valamit. Elmondja egy lány történetét. Magába szippantott ez az atmoszf

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: