TELJESEN MÁS KÉRDÉST KELL FELTENNI

Ferencz-Nagy Zoltán iróniája nem a cinizmus keserűségével, hanem a kíváncsiság őszinte nem értésével kutat összefüggések iránt. Humorában reflexió, pátoszában elköteleződés munkál. Derűvel tekint a gonosz jelenlétére a világban, mert tudja, szükséges fűszer, hogy teljességgel kóstoljon az életbe. Hisz a titokban: versei mellőzik a leleplezés vulgaritását, a valóság meztelenségét. Inkább a benyomások kuszaságában rejlő otthonosság érzetét igyekeznek feltérképezni. A történelem szinkróniában van, minden, ami volt, és minden, ami történni fog, az a jelen vásznán rajzolódik ki. Tudja, hogy nem csak a Zoltánoknak jó olykor mohának, zarándoknak, temetőnek lenni, egyazon érdeklődéssel merülni el egy Rembrandt-festményben vagy a brassói traktorgyár látványában. Egyszerre profán és biblikus, népi és urbánus. Magába forduló impresszionizmus. Kertvárosi próféciák. Az elbizonytalanítás mitológiái. Pimasz. Ellentmondásos. Gyermekien bölcs. És mélységesen szerethető.André Ferenc

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: