MYSTERIUM CONIUNCTIONIS 14/II.

„A maguk módján már a nagy világvallások – a buddhizmus és a kereszténység – is központi helyet jelöltek ki az ember számára, a kereszténység pedig ez irányú törekvését jelképesen még azzal a tanításával is aláhúzta, amely szerint Isten valódi emberré lett – ilyen elismerő méltatással pedig a világ semmiféle lélektana sem szolgálhat.”A Mysterium Coniunctionis második kötete – a 2024-ben kiadott első kötethez hasonlóan – az alkímia által kitaposott utat követve az emberi lélek kínos homályába kalauzolja az olvasót.C. G. Jung terjedelmes életművén belül a Mysterium Coniunctionis a kései évek legfontosabb munkájának tekinthető. A most megjelenő második kötet – a 2024-ben kiadott első kötethez hasonlóan – az alkímia által kitaposott utat követve az emberi lélek kínos homályába kalauzolja az olvasót. Az alkimisták sokáig lenézett törekvéseinek Goethe Faustja állított méltó irodalmi emléket, míg Jung arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkímia felbecsülhetetlen értékű előmunkálatokat végzett a tudattalan pszichológiája számára, és szimbólumai révén értékes szemléltetőanyagot hagyományozott a modern szimbólumértelmezés céljaira. Jung hangsúlyozza azt is, hogy ez az ismeretanyag egyetlen egyén individuációjának útját is megmutathatja, de arról nem szabad elfeledkezni, hogy még soha egyetlen ember sem jutott el a szimbolika azon fokára, amelyet az alkimista szimbólumok bősége és terjedelme tükröz. Ahogy a szerző fogalmaz: „Az alkímia személy szerint nekem azzal tett felbecsülhetetlen értékű szolgálatot, hogy anyagával, amelynek keretei közt tapasztalatom kellő mozgástérre lelt, lehetővé tette az individuációs folyamat legfőbb aspektusainak bemutatását.”

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: