AHOL NEM PIHEN MADARAK SZÁRNYCSAPÁSA

Lészai Bordy Margit az erdélyi magyar képzőművészet markáns egyénisége. Képeinek élénk, erős színei, a szülőföld emlékeit, hagyományait drámaian sűrítő, a személyes és a női lét titkait sejtető, ugyanakkor a nagy egész harmóniáját vizionáló vásznai egy külön, saját világot építenek föl. Ebbe az univerzumba vezeti be most a művésznő a közönséget a szavak erejével. Hangjára a vallomásosság, az imádságos áhítat, ugyanakkor a múló idővel való konok szembenézés keménysége, de leginkább valamiféle misztikus, titokzatos atmoszféra jellemző. Verseinek képi világában fontos szerephez jutnak az erdélyi múltat idéző kövek (a drágakő, a kőhalom), a víz alá süllyedt erdő fái, a faragott kapuk, a fehér boltívek, melyeket az élővé emelt magány vesz körül, ötszáz éves árnyak alakjában. Felnyögnek a sírok, és a templomokban térdeplő kétségbeesés fehér fohásza száll (Felhők játéka), miközben a lírai én Árkádiájában pogány tűz ég (Pogány tűz). A kollektív tragikum sajátos, egyéni fénytörésben nyer kifeje

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: