ÍGÉRETEK - ANTOLÓGIA 7.

ElőszóAhogy a világűrben, ki tudja, hogyan és honnan összegyűlt hidrogénatomokból csillagok, Napok születnek, rendszerként ködökké állnak össze, úgy terem (magam sem tudom, hogyan) egy új Ígéretek. Itt van, együtt kering a csillagok koszorúja. Nem mind egyformán fényes; kor, tapasztalat, rutin, életfelfogás szempontjából különböznek. És mégis, hiába vannak esetleg fényévnyi távolságra egymástól, az én földi szempontomból egymás közelébe kerültek: egy-két lap, legföljebb két centi választja el őket egymástól. És egyik a másikának – és viszont – a vonzerejébe kerülve nagyobb, erősebb lesz, anyagot cserélhetnek, többek lehetnek. És akinek ez esetleg nem sikerül, az se bánja! Ő is ott ragyog a többi között.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: