A társadalmi párbeszéd, éles viták középpontjában áll Európa-szerte, Kelet-Közép-Európában különösen és így a magyar közbeszédben is a nemzet, nemzetköziség kérdése. A korunk immár 87 éves történetében változó hangsúlyokkal, meg-megújuló intenzitással folyik ez a diskurzus; az első szakasz (1926–1940), Dienes László, majd főként Gaál Gábor szerkesztői idejében, az internacionalizmus érveit állította előtérbe; az 1957-től számítható második folyam, a szigorú pártellenőrzés és cenzori tiltások valamelyes könnyebbülésekor, a hetvenes éveken már fel-felmutatja a nemzeti önismeret (legalábbis közvetett) kérdéseit; 1990 óta már nincs külső akadálya, hogy időről időre súlypontos lapszámainkban vagy rovatainkban rákérdezzünk: mit jelent ma a nemzeti hagyomány, mit az európaiság, hogyan harcolnak egymással (hangzanak össze) a nacionalizmusok, miképpen működnek a nemzetek fölötti intézmények.Jelen kötetünkben sikerült számos munkatársunkat, a világ különböző részein élő magyarokat s mellettük né

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: