AZ ERDÉLYI SZÉKELYEK FÖLDJE ÉS NÉPE (1833)

Sheint műve nem az első próbálkozás Székelyföld leírására, korábban, a 18. században több munka készült, amely ugyanazt a célt tűzte ki maga elé.A könyvet a szerző az államismeret műfajába helyezte, mikor „hon- és népismeret” szerepel a címlapon, és „honismeretként” a tartalomjegyzéknek azokat a tételeit sorolja fel, melyek során a természetföldrajzi állapotokat írja le, néhol gazdaságföldrajzi megállapításokkal fűszerezve. A „második szakasz” a terület „politikai”, vagyis világi közigazgatási felosztását írja le, magyar szerzők alapján, Udvarhely, Három-, Csík, Maros és Aranyos szék sorrendben. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a területhez található romok leírása.A könyv második része a „nép” leírását adja. Ebben, a kor szokásainak megfelelően, jellemzi a székelyeket. Az erdélyi magyar–szász (német) együttélésnek sok évszázdos történelme van, és nem véletlen, hogy a szász közgondolkodásban már a 16. században feltűntek a negatív magyarságkép elemei – míg a szorgalom, rendtartás, munkabí

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: