BÖLCSELET ÉS VILÁGNÉZET - ÉRTÉKELMÉLETI ALAPVETÉS

Bölcselet vagy Bölcselkedés? A jelenkor leggyakrabban idézett filozófusai majdhogynem egységesen vallják a nézetet, mely szerint metafizikai elméletek csupán gondolkodási tévútnak minősíthetők. Ha tehát abszolút jellegű igazságok keresésének valamiféle értelem tulajdonítható, úgy ez az értelem – a neo-pragmatista Richard Rorty (1931 – 2007) álláspontja szerint például – csupán öncélú, hiábavaló bölcselkedésben nyilvánulhat meg. A frankfurti, alapvetően marxista irányultságú iskola prominens képviselője, Jürgen Habermas (*1929) hasonló meggyőződés alapján tekinti bizonyítottnak, hogy természettudományos ismeretekhez hasonlítható belátások bölcseleti módszerek segítségével nem generálhatók. Ennek az általánosan elterjedt relativista felfogásnak a hitelességét teszi kérdésessé a műben átfogó módon leírt bölcseleti rendszer, amely a szellemi aktusok tanában kifejtett vizsgálati módszer segítségével igyekszik a materialista irányultságú eszmerendszerek paradigmájánál szélesebb perspektívába

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: