A magyar-zsidó irodalom fogalma: több nemzedék elkeseredett vitáitól földúlt csatatér. Ma is óvatosan lépünk be az elhagyott, gazzal vert területre, ahol minden lépésünk egy elrozsdásodott vezetékbe gabalyodhat, amely egy elfelejtett taposóaknát hoz működésbe. Azonban nem kerülhetjük el a konfliktusokkal is járó seregszemlét, mert kibeszéletlenségben nem lehet becsületesen élni. Milyen kritériumoktól függ a zsidó jelzővel (fogalommal) nyomatékosított meghatározás? S vajon kirekesztő az eredők felmutatása? Avagy befogadó-e az egyszer már „újraszőtt” modern magyar költészet sok-sok tanulsággal szolgáló „szétszálazása”? Ki kategorizál? A zsidó, aki meghatározza magát, vagy az, aki őt, kívülről szemléli? A művészi kifejezés dimenzióinak kitágulását üdvözöljük a magyar-zsidó költészet jelenségében – hangban és témákban egyaránt –, mert ebben ragadható meg a magyar kultúra géniusza. Amely oly világra szólóan páratlan, magába szippantó-építő vonzást vitt végbe. Ezért a magyar kultúra metaf

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: