AZ UTOLSÓ ÁLOM - NYOLCKEZES

Itamárt mindig vonzották a látomások, a szürrealista képek. A fiatalkori költészetében a víziót elnyomja a pátosz, az áttételes kifejezést elfojtja a retorika. Első magyar nyelvű, 1989-es könyvében a zsoltáros hangot az akkor még élő nagy magyar költő-fordítók is visszhangozzák; ez a hang a magyarban is létezik. De a patetikus fogalmazáson átszivárog az identitással való küszködés. Magyar költő vagyok? Héber költő lettem? Ezt nem az akarat dönti el.Második magyar könyve (1998) jóval letisztultabb. A címadó költemény – Tájkép füstben – hatalmas ecsetvonásokkal festi meg nemzedékünk alaptémáját, a második világháborút. A belső válság – ki vagyok, mi lettem – elveszti a jelentőségét. Itamár keleti költő, héber és magyar gyökerekkel. Gyökérkutatásának része az a káprázatos spanyol ciklus, amelyből mint a virágoskert magasodnak fel Granada, Córdoba, Toledo virágai. Innen egy lépés a zsidó szokáskultúra megaranyozása, imádságok, gyertyatartók, rövidre fogott, megformált versek, sehol a pátos

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: