HALÁLIG SZOMJAZOM - SZÉLVIZVÖLGYE

Benke László verseinek vitathatatlanul egyetemes mondandója van - írta a kötetről Varga Domokos. - Egy valóságos sorsregény dereng fel lírájuk pontos lélekrajza mögül. A szerző önéletrajzi ihletettségű regényt is írt /Sértők és sérültek/. Őt én mégis elsősorban lírai alkatnak látom, mások előtt is titkolhatatlan erős érzelmekkel: örömökkel, bánatokkal, fájdalmakkal, indulatokkal, vádakkal és önvádakkal, könnyen fellobbanó és nehezen elhamvadó szerelmekkel, de mindenek előtt és felett a teljes élet kielégíthetetlen szomjúságával. Költészetét egy sajátos tantaloszi életérzés színezi át, amelyben mintha beteljesíthetetlen vágyak ősi mítosza éledne újra. A versekhez jól illeszkedik a Szélvízvölgye című költői mese a vén Tölgyről és az erdőről, melyben a beszélő fák alapkérdése: - Kié a föld? Kié az élet?

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: