BEZÁRULT EURÓPA

A Szentkuthy-hagyatékból elõkerült, cím nélküli kézirat feldolgozása közben világossá vált, hogy ez a naplószerû regény 1949-ben született, a Rákosi-korszak kezdetén. Az elsõ ötven oldal az idõs Tarquinius Superbus számûzött római király viszontagságait meséli el, és egy kaszárnya életét a birodalom határán, a Kárpátokban. De a történelmi „mese` hirtelen félbeszakad, és közjáték jelzéssel naplóregénnyé alakul.1949. szeptember 7-én ugyanis valami történt Szentkuthyval: nem tudjuk meg, hogy konkrétan mi, de minden bizonnyal személyét és egzisztenciáját súlyosan fenyegetõ esemény, amely feldúlta életét, és a mû végkifejletét is eltérítette. Közben egyre erõsödik szorongása, és a szabadság elvesztése miatt érzett fájdalma. Kézzel foghatóan jelentkezik gyakran megfogalmazott írói felfogása: nem képes függetleníteni magát az életben vele megtörténtektõl. Akár éltetõ, akár gyilkos események részese lesz, az rögtön bekerül regényébe.A nosztalgia vezeti ki a „sötét valóság szorításából`: egy Velence album sarkallja álomszerû, fiktív epizódok megjelenítésére, melyekból valóságos „helyszíni jelentést` kapunk a kezdõdõ diktatúráról. Amint Szentkuthy szorongása szétrobbantja a regény cselekményét, egyre inkább érezhetõ, hogy „életének legsötétebb gödre` változatos mítoszteremtést indított el az íróban nõk, modern mûvészet, a keresztény szentség mögöttes tájai). És a könyv végén, Keresztelõ Szent János Heródes elleni vádzuhataga már alig leplezett kritikája a sztálini diktatúrának.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: