ESZKIMÓSZÍN

Létezésünk spirituális rendjének dimenzióit érinti Juhász Attila új verseskötete, az Eszkimószín. Eszmélkedésünk folyamatai paradox beteljesülést kínálnak – ezt sugallják a megformált szövegek –, mert létünk egészének mindig csak darabkáit vehetjük szemügyre. Az „időkerékben” forogva arcunk, tekintetünk „kettényílt tükörbe” lát. A „kirakhatatlan-egész” vonatkoztatási pontjainak költői vetületei itt is, mint a korábbi Hidegláz című kötetben gyakran formálódnak klasszikus sorokká. Hasonlóképpen szűrődik át a világkultúra és a magyar költészet ismerős motívumrendszere is, így adva esélyt ahhoz, hogy mi olvasók az otthonosság reményével szemlélhessük világunkat akkor is, ha talán „Senki sem érti, / milyen felirat van a / tárva zárt égen”.Juhász Attila (1961) győri költő, kritikus, tanár. Előző kötete: Hidegláz (2001)

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: