ÉVIKE TÜNDÉRORSZÁGBAN

Milyen is a gyertyaláng, miután elfújták? És mennyire világos egy vakablak? Hogy lehet megölni az időt? És milyen lehet egy francia egér, amelyet a keresztes hadjárat alatt Mátyás király telepített Magyarországra? Vajon békát vagy szokást kapott fel III. András magyar király?Ám az első kérdés, amit talán feltesz a mai olvasó, hogy hogyan lett Alice-ból Kosztolányi Dezső Lewis Carroll-átültetésében Évike? Hogy kerül a magyar irodalom és folklór számos emléke egy kultikus abszurd regényébe? Mit keres Arany János népies idillje, a Családi kör szellemesen kiforgatva a viktoriánus Anglia híres gyerekkönyvében? És miként lesz a dölyfös Nyusziból Kosztolányi magyarításában „kormányfőtanácsos”?Kosztolányi Dezső sokáig elfelejtett Évikéje a kulturális fordítás egyik legmerészebb példája – ami nem jelenti természetesen, hogy más Lewis Carroll-fordítások ne lehetnének érdekesek és értékesek. De az Évike is méltó párja az Alice-nak, a Kosztolányi-féle Tündérország pedig a viktoriánus Csodaországnak. A Kosztolányi-fordítás merész nyelvi leleményei, játékos-szellemes képversei, filozofikus mélységű szójátékai, az angol és a magyar kultúra határait egymásba villantó utalásai megérdemlik, hogy a ma gyermek és felnőtt olvasói Kosztolányi Évikéjével fedezzék fel a valós és valószerűtlen, hihető és hihetetlen világok igazán ki nem ismerhető határait.Bánki Éva

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: