KELLETT NEKEM RONGYBICIKLI

Mint fülszövegíró kötelességem megjegyezni, hogy ott ismertem meg a könyv szerzőjét. Amikor először találkoztunk, Mari a Május 1 filmszínházban, én a Diadalban dolgoztam, aztán továbbköltöztem. Ha jól emlékszem, éppen a Tinódiban voltam, mikor megtetszett, a Dunában kezdtem neki udvarolni és a Vörös Csillagban kértem meg a kezét. Majd szakítottam vele, mármint a Vörös Csillaggal, és ettől kezdve pályaelhagyóként, a kabarék mozizáshoz képest kissé szürke világából figyeltem feleségem további lázas tevékenységét, mozik iránti lelkesedését. Mert időnként volt oka lelkesedni. A rendszerváltás az ő számára is felkínálta a nagy lehetőséget, maszek mozis lett, bérlő, aztán tulajdonos, már-már igazi kapitalista, a meggazdagodás szele is meglegyintette, de valahogy belénk lett programozva, hogy ne sikerüljön. Ha valaki kíváncsi a meg nem gazdagodás trükkjére, sokat forgassa ezt a könyvet. Az egyetemes kis mozikat elfújta a szél. Mi maradt utánuk? Ifjúságunk néhány kedves képe: az első csók, a sósperec íze, a recsegő székek hangja és egy-két rosszalkodásba fulladt iskolai különelőadás. Nekem ebből a letűnt furcsa világból plusz még egy feleség is megmaradt, egy feleség, a régi idők mozijáról mesél.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: