A kisregény a rendszerváltást megelőző években, a nyolcvanas évek végén játszódik. Főhőse íróember, aki éppen úgy kezdi elveszteni művészszerepét, mint ahogy körülötte is valahogy kezd minden működésképtelenné válni. Hajdu Ferenc tragikus erővel ábrázolja az emberi kapcsolatok ellentmondásait, a múltból örökölt, egymásnak feszülő indulatokat, az emlékké merevült, régi sérelmeket. Az összeomlóban lévő rendszer repedésein felszínre törnek a régi sérelmek, az emberi cudarság még maróbb, fájóbb sebeket ejt. Mégis, a regény nem erről, hanem az egymásba kapaszkodó emberi sorsokról szól - és a minden emberi gyarlóságot megbocsátó, megszabadító, felszabadító szeretetről. Tartalmas, életes regény széles körben érdemes ajánlani a közelmúlt emberi, családi sorskérdései iránt érdeklődőknek.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: