AZ ATLÉTA HALÁLA

„Tulajdonképpen két közérzet krónikáját adja könyvében MéŹszöly Miklós. Az egyik a rekorŹder Őze Bálinté, a másik pedig Hildié, Őze és saját, mozaikŹkockákból összeálló élettörténeŹtének mesélőjéé, aki a szerető kissé kényes szerepében kísérte végig Bálint életének egyik felét, míg a másikról is tudomáŹsa volt. Mindkettőjüket a bizonytalanság, a magány kínozta és hozta egymáshoz közel, esŹténként pedig rövid időre eltáŹvolította őket. Azt hisszük, HilŹdi Bálint emlékét kutatva írja meg a könyvet, pedig tulajdonŹképpen az orvul rátört magánytól menekül kétségbeesetten. Mert elvesztette, amiről azt hitŹte, hogy végre birtokolja ? a szerelmet, a boldogságot, a nyuŹgalmat. Hilda vallomásait Mészöly hiŹdeg tárgyiassággal mondatja el. Kettős célt kíván ezzel elérni, a lelki-térkép realizmusát, a közŹérzet krónikája elemzésének valós voltát, s ugyanakkor a Bálintra és Hildára nehezedő maŹgány, közöny, hidegség illusztŹrálását.” ? Gerold László Mészöly Miklós (1921?2001) a huszadik század második felének legjelentősebb prózaírója. 1944-ben avatták jogi doktorrá. 1943?44-ben frontkatona volt, szerbiai fogságba került. 1949-ben feleségül vette Polcz Alaine-t. 1956-tól szabadfoglalkozású író volt.„Az atléta halála nem sportregény ? írta művéről a szerző. ? Egy mai regényhős, aki sportoló, s egy mai történet, amelyik javarészt sportkörnyezetben játszódik, már-már olyan keret, ami érdemén felül alkalmas rá, hogy túlmutasson önmagán. S még arra sincs szükség, hogy az író törekedjék szimbolikus vagy allegorikus áthallásra.”

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: