A régmúlt időkben élt egy nagy mesemondó, Ezópus, aki furfangos állatmeséivel úgy világított rá az emberi butaságra, ahogy a lámpás fénye betölti a szobát. Ma is nagy hatással vannak ránk a könnyed, de bölcs meséi. Egyformán szereti őket a gyermek és a felnőtt, mert miközben jót mulatnak rajtuk, a tanulságot - anélkül, hogy észrevennék - mélyen a szívükbe zárják.