VIGASZ GYANÁNT

Szárnyaló fantáziám az egekig ér,repít a képzelet pille szárnyain,de van, hogy néha pihenni tér,ilyenkor elmerengek múltam árnyain.A szavak nem hagynak nyugodni,kitörni vágynak szívem acélkemény falán.Ez nem teher! Tudod ez mi?A léleknek gyógyír, s ennél több is talán.Néha a semmiből is születik vers,a magány csöndje is írásra késztet,s ha szívedben Te is fájdalmat cipelsz,írj, s majd szebbnek látod a létet.(Sepsi Sándor: Gyógyír a léleknek)

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: