Drámai korszakot követő 1948/49-es újrakezdés,a semmiből indulás első lépéseit és irányait figyelem.Elsősorban azt miként probálta a magyarliteratúra e zsenge hajtása meghaladni önnön lehetőségeit.Hiszen minden gátlás ellenére ez az irodalom adta a közép-europai humanizmus egyik legnagyobb gondolkodóját,Fábry Zoltánt,vagy a modern nemzetiségi regény egyik legmesszebbre jutó alkotóját,Duba Gyulát,meg az 1970-es,80-as évtizedek kísérletező,új utakat kereső nemzedékeit.Másodsorban arra keresek választ,hogy az önmeghaladás mellett e nagyon is határok közé szorított irodalom hogyan tükrözte nemzeti közössége életét,panaszait és vágyait,meg persze az egyetemes emberi értékek sokaságát.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: