A VÉGESSÉG HERMENEUTIKÁJA

Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját? A végesség hermeneutikájának legfőbb nehézsége nyilván abban áll, hogyan értelmezhetőa lét egészéhez való viszony ott, ahol a lét idői történésként van elgondolva. Nem jelent-e az idő kitüntetettsége szükségtelen bezárkózást a kontingencia és szubjektivitás területére? A végesség hangsúlyozása nem torzítja-e perspektivikusan egy filozófiai gondolkodásegész felépítését? Hogyan lehet a végességet a teljességgel együtt elgondolni, ha a gondolkodás a kontingenciától és a végességtől sem kívánmegszabadulni, mivel önmegértése érdekében szüntelenül viszonyulnia kell hozzá? A véges idő határai között hogyan lehet megőrizni a hagyományos metafizikák által képviselt átfog

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz Jó

Írja be az ellenőrző kódot: