A klasszikus modernség kezdeteiről olyan leírást kívánok adni, mely nem az archeológia leletmentő erőfeszítéseit támogatja, hanem archívumként tekint az időszakra, amely a jövő felől nyitott jelen generálta kérdésekben ölt testet. Vizsgálódásaim során nem az előtörténet kitalálása vagy a 19. század végének 20. századot előlegező kiegészítése volt a célom, hanem hogy a Petőfi/Arany és Ady köze eső időintervallumban felvázolható nyelvi-poétikai mintázatok nyomába eredjek, melyeket a modernség fogalma alá szándékozom összerendezni. A klasszikus modernség egyfelől integratív történeti modelljenek erősítését szorgalmazom, másfelől azonban olyan diszkurzív erőtérként tekintek erre a periódusra, melyben az irodalmi szövegek „irodalmisága” nem független az e textusokat meghatározó mediális beszédhelyzetektől.

Írjon vélemény

Az Ön neve:

Az Ön véleménye:

Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek!

Értékelés: Rossz

Írja be az ellenőrző kódot: